Budapest - a Duna-partok, a Budai Várnegyed és az Andrássy út (1987 és 2002) , Budapest

Miért világörökség? * Az Andrássy út és környezete létrehozása során a legmodernebb tervezési megoldásokat, s a korabeli legkorszerűbb technikai eszközöket alkalmazták. * A kulturális hatásokat befogadó és továbbadó magyar főváros jellemző példája a pusztulások és megújulások korszakait magába foglaló közép-európai városfejlődésnek.

Tudta-e, hogy:

az „Euromonitor International” felmérése szerint Budapest a világ 25., és Európa 5. leglátogatottabb városa?

a neogótikus stílusú Országház alapterülete 17 745 nm, két ülésterme, 27 kapuja, és 29 lépcsőháza van?

az Andrássy úti paloták sorában található a Magyar Állami Operaház? Megnyitására, Magyar Királyi Operaházként, 1887. s zeptember 27-én, Ferenc József uralkodó jelenlétében került sor.

a honfoglalás ezredfordulójára (1896) készült el a kontinens első, az Andrássy út alatt futó, ma is működő földalatti vasútja?

Duna által kettészelt, a hegyes-völgyes és a síkvidéki oldalra osztott és a folyón átívelő karcsú hidak sorával összekötött Budapest egyedi panorámát nyújt. A folyó két partján feltáruló városi táj építészeti alkotásaiban a magyar főváros történetének meghatározó időszakai jelennek meg. Az 1872–1873-ban három településből egyesített Budapest ötven év alatt világ- várossá fejlődött, megőrizve az egykori Pest és Buda települések szerkezeti sajátosságait: a Budai Várnegyed karakteres, barokk-kori köntöse alatt is érzékelhetően középkori meghatározottságú különállását, valamint a pesti oldal nagyvonalú, gyűrűs-sugaras városszerkezetébe illeszkedő, nagy kiterjedésű, kiemelkedő jelentőségű középületekkel gazdagított, egyedülállóan egységes, historizáló és szecessziós építészetét, amelynek kiemelkedő része az Andrássy út és környezete.

Duna-partok panorámája

Duna-partok panorámája

A változatos morfológiai adottságú természeti környezet (a részben erdők borította Gellért-hegy és a Budai-hegyek, a széles Duna folyam a szigeteivel, a lankásan emelkedő Pesti-síkság) valamint az itt élő társadalom egyedülálló találkozását és harmóniáját példázza nagy szabású mérnöki alkotásaival (hidak sorozata, rakpartok a budai és pesti oldalon) és kiemelkedő középületeivel.

A Margit hídtól a Szabadság hídig terjedő világörökségi terület a budai oldalon magában foglalja a Budai Várnegyed épületegyüttesét a középkori szerkezetét máig őrző polgári városrésszel, a Mátyás-templommal és a Halászbástyával, valamint a Budavári Palotával. A pesti oldal egyik legmeghatározóbb épülete a Parlament Steindl Imre által tervezett impozáns, historizáló-neogót épülete. Különleges értéket képvisel a Magyar Tudományos Akadémia neoreneszánsz székháza, a Gresham palota, amely a magyarországi szecesszió egyik műremeke, a Pesti Vigadó, amely a magyar romantikus építészet egyik jelképe, valamint a Központi Vásárcsarnok, a magyarországi historizmus téglaépítészetének egyik legszebb alkotása. A város panorámájának részei a Budát és Pestet összekötő hidak, melyekből négy tartozik a világörökségi területhez: a Margit híd, a Széchenyi lánchíd (Buda és Pest első kőhídja), az Erzsébet híd és a Szabadság híd.

Budai Várnegyed

A Várnegyed központjában áll a Nagyboldogasszony, ismertebb nevén Mátyás-templom, több magyar király koronázó helye, melyet a 19. század végén neogót stílusban alakítottak át, Schulek Frigyes tervei szerint. Szintén az ő tervei alapján épült a Halászbástya az egykori budai várfalak helyén 1895 és 1902 között, neoromán stílusban. A Budavári (egykori királyi) Palota az ország egyik legjelentősebb kulturális központja: épületeiben található a középkori várrészeket magába foglaló Budapesti Történeti Múzeum, az Országos Széchényi Könyvtár és a Magyar Nemzeti Galéria.

Az Andrássy út

Az Andrássy út és környezete (a Kiskörúton belüli történeti városnegyedek és középületeik, valamint a Belső-Erzsébetváros) a 19. század második felében megvalósult városfejlesztés egyik legkiemelkedőbb, komplex alkotása, városépítészeti együttese az urbanisztikai elveket magas szakmai és építészeti-művészeti színvonalon valósította meg, az akkor legkorszerűbb technikai megoldások alkalmazásával.

A csaknem 2,5 km hosszú, az 1872-ben megkezdett és 1885-ben ünnepélyesen átadott sugárút a Budapestből világvárost alkotó korszak eklektikus építészeti csúcspontja, a kor építészeti stílusainak galériája,melynek egyik ékköve az Ybl Miklós által tervezett Operaház.

Külön figyelmet érdemel még a Divatcsarnok szecessziós épülete, a neoreneszánsz stílusban épült Zeneakadémia és a Kodály körönd épületei. A Belső-Erzsébetváros egykor meghatározó zsidó közösségének emlékét számos épület őrzi, köztük a Ludwig Förster tervei szerint, mór stílusban épült Dohány utcai Zsinagóga. Az Andrássy út összeköti a dinamikus belvárost a Városliget zöldjével, ezt jól érzékelteti hármas tagolása: széles belvárosi főútként indul, bérpalotákkal, majd fokozatosan tágul, lazul, zöldül, és villákkal szegélyezett fasorrá terebélyesedve torkollik a Hősök terének impozáns tér-együttesébe, melyet a Millenniumi emlékmű, a Szépművészeti Múzeum és a Műcsarnok fog közre.

Az Andrássy út alatt ma is működik a kontinentális Európa első földalatti vasútja.

A változatos morfológiai adottságú természeti környezet (a részben erdők borította Gellért-hegy és a Budai-hegyek, a széles Duna folyam a szigeteivel, a lankásan emelkedő Pesti-síkság) valamint az itt élő társadalom egyedülálló találkozását és harmóniáját példázza nagy szabású mérnöki alkotásaival (hidak sorozata, rakpartok a budai és pesti oldalon) és kiemelkedő középületeivel.

A Margit hídtól a Szabadság hídig terjedő világörökségi terület a budai oldalon magában foglalja a Budai Várnegyed épületegyüttesét a középkori szerkezetét máig őrző polgári városrésszel, a Mátyás-templommal és a Halászbástyával, valamint a Budavári Palotával. A pesti oldal egyik legmeghatározóbb épülete a Parlament Steindl Imre által tervezett impozáns, historizáló-neogót épülete. Különleges értéket képvisel a Magyar Tudományos Akadémia neoreneszánsz székháza, a Gresham palota, amely a magyarországi szecesszió egyik műremeke, a Pesti Vigadó, amely a magyar romantikus építészet egyik jelképe, valamint a Központi Vásárcsarnok, a magyarországi historizmus téglaépítészetének egyik legszebb alkotása. A város panorámájának részei a Budát és Pestet összekötő hidak, melyekből négy tartozik a világörökségi területhez: a Margit híd, a Széchenyi lánchíd (Buda és Pest első kőhídja), az Erzsébet híd és a Szabadság híd.

Budai Várnegyed

A Várnegyed központjában áll a Nagyboldogasszony, ismertebb nevén Mátyás-templom, több magyar király koronázó helye, melyet a 19. század végén neogót stílusban alakítottak át, Schulek Frigyes tervei szerint. Szintén az ő tervei alapján épült a Halászbástya az egykori budai várfalak helyén 1895 és 1902 között, neoromán stílusban. A Budavári (egykori királyi) Palota az ország egyik legjelentősebb kulturális központja: épületeiben található a középkori várrészeket magába foglaló Budapesti Történeti Múzeum, az Országos Széchényi Könyvtár és a Magyar Nemzeti Galéria.

Az Andrássy út

Az Andrássy út és környezete (a Kiskörúton belüli történeti városnegyedek és középületeik, valamint a Belső-Erzsébetváros) a 19. század második felében megvalósult városfejlesztés egyik legkiemelkedőbb, komplex alkotása, városépítészeti együttese az urbanisztikai elveket magas szakmai és építészeti-művészeti színvonalon valósította meg, az akkor legkorszerűbb technikai megoldások alkalmazásával.
A csaknem 2,5 km hosszú, az 1872-ben megkezdett és 1885-ben ünnepélyesen átadott sugárút a Budapestből világvárost alkotó korszak eklektikus építészeti csúcspontja, a kor építészeti stílusainak galériája,melynek egyik ékköve az Ybl Miklós által tervezett Operaház.
Külön figyelmet érdemel még a Divatcsarnok szecessziós épülete, a neoreneszánsz stílusban épült Zeneakadémia és a Kodály körönd épületei. A Belső-Erzsébetváros egykor meghatározó zsidó közösségének emlékét számos épület őrzi, köztük a Ludwig Förster tervei szerint, mór stílusban épült Dohány utcai Zsinagóga. Az Andrássy út összeköti a dinamikus belvárost a Városliget zöldjével, ezt jól érzékelteti hármas tagolása: széles belvárosi főútként indul, bérpalotákkal, majd fokozatosan tágul, lazul, zöldül, és villákkal szegélyezett fasorrá terebélyesedve torkollik a Hősök terének impozáns tér-együttesébe, melyet a Millenniumi emlékmű, a Szépművészeti Múzeum és a Műcsarnok fog közre.
Az Andrássy út alatt ma is működik a kontinentális Európa első földalatti vasútja.