Bányászati Múzeum, Oroszlány
További képek
Múzeum
A kiállítás a Központi Bányászati Múzeum (Sopron, Templom u. 2.) filiáléjaként a 20. század második felének magyar szénbányászatát mutatja a látogatóknak.
A XX-as akna eredeti állapotban megtartott létesítményei (szállítóakna az aknagépházzal, kötélpálya csillefeladó állomással, az üres- és teleoldali csillepályákkal stb.), a "földalatti bánya" bemutatására épített táró jellegű bányamakett (M=1:1) fejtési munkahelyei és bányagépei, a szabadtéri kiállítótér gépei és az egykori felolvasóban megépített bányászattörténeti kiállításrész betekintést nyújt a korszak átpolitizált szénbányászatába.
Oroszlány külterületén, a XX-as aknán, illetve egykori üzemi épületeiben felépített kiállítás az 1937-ben kezdődött és még napjainkban is működő oroszlányi szénbányászat történetét szemlélteti.
A főépületben, az egykori lámpakamrának, felolvasónak is helyt adó volt üzemépületben lévő kiállítás az 1937. óta működő oroszlányi szénbányászat bányaüzemeinek kialakulását, fejlődését mutatja. Az épületben kialakított többhelyiséges kiállítástérben eredeti állapotában látható az operatív termelésirányításhoz kötődő diszpécser központ, a bányamesteri és a felügyeleti iroda is. A kiállítás tájékoztatást nyújt a bányamentés, a bányamérés, a bányageológia sajátosságairól, láttatva eszközeit, műszereit, ásvány- és kőzetmintáit. Az oroszlányi szénbányászatnak 1945-től van bányászzenekara, melynek relikviái szintén megtekinthetők.
A múzeum kiállítási célra épített "bányájában" (múzeum-táró) földalatti, "bányabeli körülmények" között tanulmányozhatók a széntermelő munkahelyek, a bányabeli szállítás, a villamos energiaellátás gépi berendezései. A különböző biztosítási rendszerekből (betonidomkő, trapéz ácsolat, TH acélgyűrű, acél tám, acélgerenda, hidraulikus működtetésű páncélpajzs) megépített M = 1:1 méretarányú bányatérségek a jellegzetes bányavágatokkal és bányazajokkal "eredeti szénbánya" hangulatát varázsolják a látogató elé. A 80 m hosszú, 320 m2 alapterületű "bánya" megismerése "igazi, valóságos" bányajárási élményt nyújt.
A múzeum udvarán eredeti állapotukban meglévő kiállítási tárgyak, a XX. aknaüzem betömedékelt szállítóaknájának aknatornya a hozzá kapcsolódó aknagépházzal és a kötélpálya feladóállomással, a csillepálya rendszerrel találhatók. Köréjük telepítve, az udvar betonozott, murvázott részein a bányavasúti szállítás (mozdony, csille, "népes"), a munkahelyi rakodás (fejfeletti, oldalürítős, stb.), a hidraulikus működtetésű biztosítás, a frontfejtés, a szellőztetés, a víztelenítés, a vágathajtás gépi berendezései sorakoznak. Itt megtekinthető a magyar szénbányászat találmánya az "F" vágathajtó gépcsalád több tagja, köztük az 50-es évek legendás gépe az F-4 is.
Nyitvatartás
Március 1. - Október 31.Keddtől-Vasárnapig: 10.00 - 18.00 óráig
November 1. - Február 28.: Zárva
Belépőjegy
Felnőttjegy: 1000Ft Kedvezményes jegy: 500FtE-mail: info@kbm.hu
Forrás: www.oroszlany.hu
Frissítve: 2021-10-20 07:21:38
Látnivalók a környéken
Majk Kamalduli Remeteség
- Oroszlány
A fogadott némaságban élő szerzetesek 250 évvel ezelőtti életének békéjét találhatja meg a látogató Majkon. Ám nemcsak hangulatában egyedülálló az erdők ölelte, tavak szomszédságában fekvő remeteség,...
Bányászati Múzeum
- Oroszlány
Oroszlány városában, az egykori XVI. aknán, a szénbányászat megkezdésének 40. évfordulója kapcsán 1979-ben nyílt meg a múzeum a látogatók előtt. Az intézmény, minden részében megújulva, 2001-től a XX-...
Szlovák Tájház
- Oroszlány
A XIX. század végén épült telkesgazda-házban nyílt meg a tájház 1987-ben. A háromosztatú lakóház konyháját és szobáit elsősorban a településen gyűjtött tárgyakból válogatva rendezték be.
Oroszlányi Bányász Múzeum Alapítvány
- Oroszlány
Az oroszlányi szénbányászat története Oroszlány külterületén, a XX-as aknán, illetve egykori üzemi épületeiben felépített kiállítás az 1937-ben kezdődött és még napjainkban is működő oroszlányi szénb...
Vértesszentkereszt kolostor és templomrom
- Oroszlány
XII. századbanl épült kolostor és templom romjai
Cisztercita Apátság és Kolostorrom
- Oroszlány
Román kori építészetünk kiemelkedő értékű műemléke a vértesszentkereszti bencés, majd később cisztercita apátság. A Vértes-hegység egy távoli magaslatára épült az apátság, melynek első említése 1146-b...