Majk Kamalduli Remeteség , Oroszlány

Műemlék

Csák család birtokán megtelepült majki premontrei prépostság, amely hiteleshelyként is működött, már 1252 előtt fennállt, patrónusa Nagyboldogasszony volt. 1388 őszén Zsigmond király feleségével, Mária királynővel vendége volt a prépostságnak, amikor a Vértesben vadásztak. 1516-ban Majk a csornai Szent Mihály prépostság fiókegyházai közé tartozott. A török megszállás idején a prépostság lakói is elmenekültek. A török hódoltság idején Majk a tatai uradalom része. 1632-ben a király nebojszai Balogh Istvánnak, Tata várkapitányának adta zálogbirtokként az uradalmat. 1643-ban gróf Zichy Ferenc, majd 1646-ban gróf Csáky László a tulajdonos. A birtokosok gyakran cserélődtek, amíg 1727-ben fraknói gróf Eszterházy József meg nem vásárolta az uradalmat az osztrák Krapf Gáspártól.

III. Károly uralkodása idején települt Magyarországra a kamalduli remeték rendje, amelynek anyakolostora az olaszországi Muránóban volt. A rend magyarországi megtelepedése érdekében több magyar főúr maguk és családtagjaik nevében misealapítványt tettek. Galánthai Eszterházy József gróf felajánlotta majki birtokát a Nepomuki Szent János tiszteletére titulált remeteség számára és a kamalduli szerzetesrendnek ajándékozta, amelyet 1733-ban hiteles alapítólevélben rögzítettek. Az alapító kegyúr nemcsak a birtokot, hanem építőanyagot is biztosított. A remeteség terveit Franz Anton Pilgram (1699-1761) osztrák építőmester készítette, amelyet Anton Erhard Martinelli olasz származású császári udvari építõmester bírált felül. A tervek a Nyitra megyei Zobor-hegyi kamalduli remeteség épületegyüttesének mintájára készültek.

A kamalduli remeték rendjét az 1012-ben szentté avatott lombardiai hercegi családból származó Romauld alapította. A remeték szigorú életrendjét II. Sándor pápa hagyta jóvá 1072-ben. Tartózkodtak a hús és a bor élvezetétől, kertműveléssel, művészetekkel tudománnyal és földműveléssel foglalkoztak. Az egymástól elkülönült cellákban élő remeték a hallgatást fogadtak, s csak igen ritkán, meghatározott ünnepek alkalmával szólaltak meg. Hallgatásuk miatt némabarátoknak is hívták őket. Fehér csuhát hordtak, amelyet barátzsinórral összefogott köpennyel viseltek.

17 cellaház épült, amelyből hatot az Eszterházy család alapított. A donátorok (csak néhány közülük: gróf Cziráky, báró Lengyeltóthy Lengyel, Bodorfalvi Baranyai, gróf Gyulai és gróf Falussy, Berényi, Erdõdy, Hartwigh, család, címereit a cellaházak oromfalára helyezték. 1734-ben már zajlott az építkezés. 1735-ben három szerzetes érkezett Kahlenbergből: Demeter páter, Ádám és Dániel atyák. Demeter páter 1737-ben kelt, Eszterházy Józsefnek írt levelébõl értesülhetünk a cellaházak építéséről, valamint arról, hogy a vendégház már készen áll. Az alapítást követően még 50 év sem telik el, amikor II. József király 1782-ben feloszlatta mindazokat a szerzetesrendeket, amelyek nem végeztek oktató, vagy betegápoló tevékenységet.

1806-ban az Eszterházy család Zólyomi ágából származó gróf Eszterházy Károly vette meg a kincstártól Majkpusztát. 1815-tõl Mauthner Ádám és Kadisch Joachim posztógyártó vállakozók bérlik az épületegyüttest. A szerzetesi cellákban munkások laktak.1848-ban a kastélyban osztrák parancsnoki hadiszállást rendeztek be. 1856-ban gróf Eszterházy Miklós fia Móric örökölte az uradalmat, aki 1807-ben Majkon született. A régi kolostor-posztógyár épületet vadászkastéllyá alakíttatja át, az uradalom gazdálkodását modern eszközök felhasználásával fellendítette, gépesítette. Majk 1945 után katonai kórház, munkásszálló, a Magyar Írónők alkotóműhelye. 1952-ben került államosításra. 1964-ben Mezőgazdasági szakmunkásképző Iskola és kollégium működött a falak között. Az 1960-as évektől került sor a műemléki értékek felmérésére, és a hasznosítási tervek előkészítésére. A részben felújított cellaházak üdülőként ill. múzeumként működnek. A Műemlékek Állami Gondnokságának kezelésébe 2001-ben került.

Megközelíthetőség:
M1-es autópálya 64-es km TATA kijáratnál kell lehajtani, majd továbbiakban OROSZLÁNY útírányt kell követni.

Budapestről kb 1 óra alatt lehet személygépkocsival szabályosan/kényelmesen leérni.



BELÉPŐDÍJ:
felnőtt 950.-Ft
felnőtt csop. 750.-Ft
diák, nyugdijas 650.-Ft
diák, nyugdijas/csop. 550.-Ft
Családi jegy
(min: 2 felnőtt, 1 gyerek):
2200,-Ft

Rendezvények alatt a belépő:
600,- Ft

Nyitvatartás

Kölcsey Ferenc Művelődési Központ és Könyvtár Oroszlány

• Oroszlány

Majk Kamalduli Remeteség

• Oroszlány

A fogadott némaságban élő szerzetesek 250 évvel ezelőtti életének békéjét találhatja meg a látogató Majkon. Ám nemcsak hangulatában egyedülálló az erdők ölelte, tavak szomszédságában fekvő remeteség,...

Bányászati Múzeum

• Oroszlány

Oroszlány városában, az egykori XVI. aknán, a szénbányászat megkezdésének 40. évfordulója kapcsán 1979-ben nyílt meg a múzeum a látogatók előtt. Az intézmény, minden részében megújulva, 2001-től a XX-...

Evangélikus Templom

• Oroszlány

Szlovák Tájház

• Oroszlány

A XIX. század végén épült telkesgazda-házban nyílt meg a tájház 1987-ben. A háromosztatú lakóház konyháját és szobáit elsősorban a településen gyűjtött tárgyakból válogatva rendezték be.

Oroszlányi Bányász Múzeum Alapítvány

• Oroszlány

Az oroszlányi szénbányászat története Oroszlány külterületén, a XX-as aknán, illetve egykori üzemi épületeiben felépített kiállítás az 1937-ben kezdődött és még napjainkban is működő oroszlányi szénb...

Vértesszentkereszt kolostor és templomrom

• Oroszlány

XII. századbanl épült kolostor és templom romjai

Cisztercita Apátság és Kolostorrom

• Oroszlány

Román kori építészetünk kiemelkedő értékű műemléke a vértesszentkereszti bencés, majd később cisztercita apátság. A Vértes-hegység egy távoli magaslatára épült az apátság, melynek első említése 1146-b...

További látnivalók

Lehetek őszinte? - Elek Péter önálló estje

• Oroszlány
• 2026.Jan.16-án Dumaszínház Kft

Dumaszínház est

Jövőre Veled ugyanitt!

• Oroszlány
• 2026.Jan.24-án Kölcsey Ferenc Művelődési Központ, Oroszlány

További programok