Kuny Domokos Megyei Múzeum - Vár, Tata

További képek

Képek forrása: http://kunymuzeum.hu/

Vár és várrom

A tatai vár hat évszázad építészeti jegyeit viseli magán. Ez részben földrajzi helyzetével, részben a funkciójának, valamint a tulajdonosok elképzeléseivel változásával áll összefüggésben.

Egyes elképzelések szerint a mocsaras, vizes területen elhelyezkedő sziklatömbre építette Lackfi István nádor új székhelyét, amelynek romjai a délkeleti torony közelében kerültek elő. A 14. századból csak egy padlótégla és néhány kályhacsempe töredék maradt meg.

1397-ben Tatát a hűtlenséggel vádolt Lackfiaktól a Zsigmond király szerezte meg, ahol jelentős építkezésekbe fogott.

A király 1409-ben már hosszabb időt töltött itt, tehát ezidőre elkészülhetett az első királyi palota. A négy saroktorony között álló palotaszárnyak berendezéséről néhány kőfaragvány árulkodik csupán. A várat keleten a Zsigmond alatt kialakított tó, délen és nyugaton a tó vizével elárasztott, 12-14 méter mélységű várárok védte. A vár kaputornya az északkeleti saroktorony mellé épült, ahonnan a kápolna melletti bejárathoz gyorsan el lehetett jutni. A várban tartózkodók kényelmét egy hypocaustum rendszerű fűtés biztosította, valamint egy sziklába vájt borospince is kiegészítette az épületet. A 16. században omladékkal feltöltött pince őrizte meg a 15. századi vár legszebb emlékeit.

Zsigmond király, később német-római császár az oklevelek szerint sokszor hónapokat töltött a várban, amely fontos diplomáciai eseményeknek is otthont adott.

Miután Zsigmond figyelmét egyre jobban az európai ügyek kötötték le, az elzálogosított tatai várat Rozgonyi családnak adta át, akiktől csak Mátyás szerezte vissza a korona számára 1472-ben.

Bonfini az általa ismert itáliai vízi várakhoz hasonlónak írta le. Mátyás a korábbi épületet teraszok, kerengő és kaputorony hozzáépítésével igazi reneszánsz berendezésű palotává alakíttatta, melynek fényét aranyozás, díszes faragások, szobrok emelték. Pompás zöld- és vegyes mázas kályhák álltak a termekben, melyek közül egyet sikerült a leletek alapján rekonstruálni. A zöldmázas lovagalakos kályha hűen idézi a tatai vár virágkorának szépségét. 1472 után elsősorban a húsvéti és pünkösdi ünnepeket töltötte itt a királyi udvar, kihasználva a remek vadászati lehetőségeket. Mátyás halála után II. Ulászló kedvelt mellékrezidenciája vált a vár, amiben további bővítésekre, díszítésekre került sor. Az utolsó jelentős, részben a várban játszódó esemény az 1510-es országgyűlés volt, amit a korszak egyik legjelentősebb diplomáciai eseménye tartottak számon.

A mohácsi vész után a vár szerepe teljesen megváltozott: a török ellen kiépült végvári rendszer egyik fontos része lett, melynek feladata a Komárom felé tartó török seregek feltartóztatása volt.

1543-ra készült el a napjainkban is álló kör alakú bástya, a rondella. Az 1566 után újra a keresztények kezére került várban olasz hadmérnökök tervei alapján indultak meg az erődítési munkák. 1572-ig elkészült az egyik várkapitány nevét őrző Ferrando-bástya, majd néhány évvel később az akkori tatai várkapitányról elnevezett Rosenberg-bástya a tóparti védőfallal és a kazamatával együtt. A legkorszerűbb, szintén olasz rendszerű bástya, a szintén földalatti kazamatákkal és ágyúteremmel ellátott ún. Kecske-bástya 1586-ra épült meg. A kettős kapubejáró felvonóhíddal, a bástyák körül létrehozott újabb vizesárokba épített pillérrel készült el. A váron belül kis malom is működött.

A török háborúkat követően a vár első átépítésére 1727 után került sor, amikor a helyén szerették volna a kastélyt felépíteni. Szerencsére csak a belső vizesárkok feltöltésére és a romos épületszárnyak elbontására került sor.1815-ben az eredetileg nyitott kerengő átalakításával épült ki a jelenlegi ún. Lovagterem. A második nagy átépítés során, az 1896-os császári hadgyakorlatra készülve készítették a terem historikus- romantikus, háromosztású neoromán ablaksorát.

1954 óta a tatai vár a Kuny Domokos Múzeumnak ad otthont. 1964-73 között zajlott az épület ásatása és műemléki helyreállítása.

Nyitvatartás

Hétfő: SZÜNNAP
Kedd -Vasárnap:10.00 - 18.00

Belépőjegy

Teljes árú belépójegy: 800 Ft Kedvezményes belépőjegy: 400 Ft Csoportos belépójeqy (10 főtől): 650 Ft /fő Családi belépójegy (2 felnótt + 2 vagy több gyerek 18 éves korig): 1500 Ft Kombinált betépőjegy (mindhárom kiállítóhelyre érvényes): teljes árú: 1200 Ft kedvezményes: 600 Ft Tárlatvezetés magyar nyelven: 10 főig: 1500 Ft 10 fótől 30 fóig: 3000 Ft 30 főtól aa főig: 4500 Ft
E-mail: info@kunymuzeum.hu
Forrás: http://kunymuzeum.hu/
Frissítve: 2017-03-30 12:52:54

Látnivalók a környéken

Kuny Domokos Megyei Múzeum - Vár

Tata

Fellner Jakab Kilátó

Tata

A kilátótorony a barokk hangulatú városkép kialakításában nagy szerepet játszó Fellner Jakab emlékét őrzi.

Esterházy-kastély

Tata

A 2018–2020-ban felújított, műemlékileg teljes körűen helyreállított Esterházy-kastély összes terme várja a látogatókat. Berendezett szobái és kiállítóterei egységes élményt kínálnak, a kastély, a bir...

Vízimalmok Tatán

Tata

Vízimalmok Tatán, Tata város területén működött vízimalmok összefoglalása olvasható itt. A nagyszámú és bővízű forrásra a történelem során 15 darab malmot építettek, amelyek erejét gabonaőrlésre, ille...

Öreg-tó

Tata

Az Öreg-tó Magyarországon, Komárom-Esztergom megyében, Tata városban található. Mesterséges eredetű, az ország legrégebbi halastava.

Angolkert, Kiskastély

Tata

Angolkert vagy Angolpark, Tatán, a tóvárosi városrészben, az Öreg-tóhoz közel található, egyik bejárata az Erzsébet térről nyílik.

Agostyáni Ökofalu

Tata

Nem szükséges mindenkinek öko-vega-biofaluban lakni ahhoz, hogy megélje, megtapasztalja a környezettudatosságot. Mit kell ehhez tennie? Látogasson el egy vagy több napra Tata–Agostyánba az Ágoston-lig...